– Azt akarja, hogy a férjem szeretője beköltözzön a saját lakásomba?!
– Pontosan.
Három nappal később Ofelia egy állítólagos karbantartóval jelent meg Valeria ajtajánál.
Mindenáron be akartak jutni, arra hivatkozva, hogy ellenőrizniük kell egy vízszivárgást, amely valójában nem is létezett.
Valeria nem engedte be őket.
Aznap este azonban sürgős e-mailt kapott Patriciától.
Az ügyvédnőnek sikerült megszereznie Diego hiteldokumentációjának másolatát.
Az iratok között szerepelt egy engedély, amely alapján Valeria lakcímét a vállalkozáshoz kapcsolódó címként használhatták.
Az utolsó oldalon pedig ott volt egy aláírás.
Az ő aláírása.
Vagy legalábbis annak szinte tökéletes hamisítványa.
Valeria kinagyította a dokumentumot a képernyőn.
A keze jéghideggé vált.
Ő ugyanis soha semmi ilyesmihez nem járult hozzá.
És abban a pillanatban megértette, hogy Diego árulása nem ért véget akkor, amikor elköltözött a szeretőjéhez.
Csak most kezdett fény derülni arra, mit művelt a háta mögött…
3. RÉSZ
Valeria hosszú percekig bámulta a hamisított aláírást.
Megdöbbentően hasonlított az övére.
Valaki még azt az apró ívet is lemásolta, amellyel a vezetékneve utolsó betűjét szokta lezárni.
Csakhogy volt egy árulkodó részlet.
Két évvel korábban, amikor megújította a személyazonosító okmányát, Valeria kissé megváltoztatta az aláírását.
A dokumentumon azonban a régi változat szerepelt.
És ahhoz csak néhány ember férhetett hozzá.
Köztük Diego.
– Ennyire azért még ő sem lehet pofátlan… – suttogta döbbenten.
Azonnal felhívta Patriciát.
– Tudnom kell, hogy emiatt elvehetik-e tőlem a lakásomat.
Az ügyvédnő alaposan átnézte az iratot, mielőtt válaszolt.
– Valeria, most nagyon figyelj rám! Ez a dokumentum nem jelzálogszerződés, és semmilyen jogot nem biztosít a banknak az ingatlanodra. Viszont valaki az engedélyed nélkül használta fel a személyazonosságodat, és ez rendkívül súlyos ügy. Hivatalos kifogást nyújtunk be, és feljelentést teszünk.
Valeria kissé megkönnyebbült, de a felháborodás továbbra is égette a mellkasát.
Hét éven keresztül bízott ebben a férfiban.
Vacsorát készített neki, amikor későn ért haza.
Mellette állt, amikor gondjai támadtak a munkahelyén.
Átvállalta a háztartás kiadásainak egy részét, amikor Diego arra hivatkozott, hogy spórolnia kell.
Most pedig kiderült, hogy a férfi nemcsak megcsalta, hanem a személyes iratait is felhasználta ahhoz, hogy pénzt szerezzen a szeretője vállalkozásához.
Másnap Patriciával együtt felkeresték a hitelt nyújtó pénzintézetet.
Valeria magával vitte a lakás tulajdoni dokumentumait, a házassági anyakönyvi kivonatát, a személyazonosító iratait, valamint a bizonyítékokat arról, hogy Diego elhagyta a közös otthonukat.
Egy ügyintéző átvizsgálta az aktát.
A hitel kizárólag Diego nevén szerepelt.
Valeria sem adóstársként, sem kezesként nem volt feltüntetve.
A vitatott engedélyt azonban valóban csatolták a vállalkozás dokumentációjához.
– Ez nem az én aláírásom – jelentette ki határozottan. – És ahhoz sem járultam hozzá, hogy a lakcímemet felhasználják.
A pénzintézet hivatalosan befogadta a panaszát, és belső vizsgálatot indított.
Patricia közben előkészítette az okirathamisítás gyanúja miatti feljelentést is.
Amikor kiléptek az épületből, Valeria néhány percre beült az autójába.
És Diego távozása óta először elsírta magát.
Nem azért, mert vissza akarta kapni a férjét.
Az elvesztegetett bizalom miatt sírt.
Azokért az évekért, amikor a megszokást összetévesztette a szerelemmel.
És azért a fájdalmas felismerésért, hogy valaki, aki minden titkát ismerte, ilyen könnyedén képes volt kihasználni őt.
Aztán letörölte a könnyeit.
Beindította a motort, és visszament dolgozni.
Vendégek várták a szalonban.
És egy új élet, amelyet még fel kellett építenie.
Két nappal később Diego ismeretlen számról hívta fel.
– Valeria, beszélnünk kell!
A nő azonnal felismerte a hangját.
– Ha a hitelről van szó, beszélj az ügyvédemmel!
– Ne túlozz már! Renata intézte azokat a papírokat! Én azt sem tudtam, hogy odahamisította az aláírásodat!
– És azt sem tudtad, hogy az én lakcímemet használjátok?
Kínos csend következett.
– Csak néhány adminisztratív feltételt kellett teljesíteni. Neked semmi bajod nem származott volna belőle!
– Akkor biztosan nem okoz majd gondot, hogy ezt hivatalosan is elmagyarázd, amikor megkérdeznek róla.
Diego hangja egy csapásra megváltozott.
– Neked mindig mindent túl kell bonyolítanod! Pontosan ezért ment tönkre a házasságunk!
Valeria röviden felnevetett.
– A házasságunk akkor ment tönkre, amikor úgy döntöttél, hogy lefekszel egy másik nővel. Minden más csak azt bizonyítja, hogy helyesen döntöttem.
És bontotta a vonalat.
Hosszú hónapokon keresztül ez volt az utolsó magánbeszélgetés, amelyet hajlandó volt folytatni vele.
Eközben Diego és Renata állítólag milliókat ígérő vállalkozása látványosan összeomlott.
Azt tervezték, hogy Querétaro egyik modern irodaházában egészséges gyümölcsleveket kínáló bárt nyitnak.
Renata meg volt győződve róla, hogy a közösségi médiában szerzett követői már az első napon megtöltik majd az üzletet.
Diego annyira lelkes volt, hogy felmondott az adminisztratív állásában, és minden idejét a vállalkozásnak akarta szentelni.
Csakhogy volt egy apró probléma.
Egyikük sem értett a vállalkozásvezetéshez.
Óriási kauciót fizettek az üzlethelyiségért, reklámokra költöttek, drága dizájnerbútorokat vásároltak, és gépeket rendeltek egy beszállítótól, akit Renata egyik unokatestvére ajánlott.
Amikor megérkezett a szállítmány, kiderült, hogy több gép használt.
Néhány egyáltalán nem működött.
Az állítólagos beszállító többé nem vette fel a telefont.
Renata unokatestvére pedig eltűnt a pénz jelentős részével.
Közben már esedékessé váltak a hiteltörlesztések.
Egy délután Gabriela ismét meglátogatta Valeriát.





